ACL műtét utáni
térdprobléma egy
labdarúgónál

Esettanulmány: egy NB I-ben játszó labdarúgó térdrehabilitációja, amikor a műtét utáni felépülés nem haladt a várt ütemben.

Kiinduló helyzet

Egy budapesti élvonalbeli labdarúgóklub játékosa 2026 februárjában jelentkezett kezelésre térdpanasszal, miután a keresztszalag műtétet követő rehabilitációja nem haladt a várt ütemben.

A páciens élsportolóként hosszú sérüléstörténettel rendelkezik, amely az évek során jelentős terhelést rótt a mozgásszervi rendszerére. Korábban több komoly sérülést és műtétet is elszenvedett, többek között:

  • jobb Achilles-ín szakadás (műtéti ellátással)
  • bal boka törés és részleges külső szalagszakadás
  • többszöri alkar törés
  • bal vállficam
  • bal sípcsont repedés
  • több hasi és nyaki sérülés sporttevékenység közben

A legsúlyosabb problémát azonban a bal térd ismételt sérülései és műtétei jelentették.

A sérülés háttere

A bal térdben az elmúlt években három műtét történt.

Az első sérülés során:

  • az elülső keresztszalag (ACL)
  • valamint az oldalszalag (MCL)

szakadt el, amelyet műtéti úton stabilizáltak.

Egy évvel ezelőtt ugyanezen a térden újabb sérülés történt:

  • ACL szakadás
  • meniscus sérülés

A helyreállítás két műtétben történt:

  1. porcvarrat és csontpótlás
  2. keresztszalag pótlás quadriceps ínból

A páciens a második műtétet követően rehabilitációs fázisban volt, amikor a kezelésre jelentkezett.

ACL műtét utáni térd heg rehabilitáció közben

ACL műtét utáni heg a bal térden a rehabilitáció során.

ACL műtét utáni rehabilitáció – gyakori térdproblémák

  • mozgástartomány beszűkülése

  • térd instabilitás

  • fájdalom terhelésre

Fő panasz

A rehabilitáció ellenére a térd funkciója nem állt teljesen helyre.

Fő problémák:

  • a térd hajlítása korlátozott volt
  • a nyújtás sem volt teljes
  • terhelésre fájdalom jelentkezett
  • a térd stabilitása nem volt megfelelő

A páciens elsődleges célja az volt, hogy biztonságosan visszatérhessen a versenysporthoz.

Neurológiai vizsgálat

A NeuroReset® vizsgálat során több olyan idegrendszeri diszfunkció mutatkozott, amely gátolhatta a térd megfelelő működését.

ACL sérüléshez kapcsolódó reflexváltozások

Az elülső keresztszalag szakadását követően az alábbi izomreflexek változtak meg:

Gátolt izmok

  • bal m. vastus lateralis
  • bal m. biceps femoris caput longum

és a hozzá kapcsolódó receptorok

Műtéti hegek hatása

A térden található több műtéti heg szintén befolyásolta az idegrendszeri szabályozást.

Patella ín feletti heg esetén:

Gátolt izom

  • bal m. rectus femoris

Kompenzáció

  • m. spinalis izom facilitáció

Egyéb izom-szalag kapcsolatok

A vizsgálat során további reflexkapcsolatok is érintettek voltak:

Gátolt izmok

  • bal m. gracilis
  • bal m. rectus femoris
  • bal m. sartorius

Kompenzáló izmok

  • bal m. tensor fasciae latae
  • bal m. biceps femoris caput breve

 

Kezelés

A kezelés során az idegrendszer fájdalom- és mozgásszabályozó mechanizmusait stimuláltuk célzott receptoraktivációval.

A cél az volt, hogy:

  • megszüntessük az izominhibíciókat
  • csökkentsük a kompenzációkat
  • helyreállítsuk a térd stabil neuromuszkuláris működését

Eredmény

A páciens már az első kezelést követően jelentős javulást tapasztalt.

02.16 visszajelzés

„A múlt heti kezelés után nagyon sok mindenben javult a térdem. A fájdalom nagyjából elmúlt. A házi feladatok után a térdem sokkal könnyedebben mozog, a stabilitása jobb lett.”

A rehabilitáció ezt követően érezhetően előre haladt.

03.11 visszajelzés

„Szerencsére a lábam javult sokat és előre tudtam lépni a rehabilitációban. Az elmúlt napokban már nem fáj a térdem reggelente és ez végigkíséri a napot is. Konzultáltam az orvosokkal és egyelőre úgy néz ki, hogy nem lesz újabb műtét, mert sokat javult a lábam.”

Mennyi idő az ACL műtét utáni rehabilitáció?

Az ACL műtét utáni rehabilitáció általában 6–12 hónapig tart. A felépülést azonban sok tényező befolyásolja, például az izomaktiváció, a mozgástartomány és az idegrendszeri szabályozás.

Összegzés

Ebben az esetben a probléma nem kizárólag strukturális eredetű volt, hanem az idegrendszeri szabályozás zavara is hozzájárult a rehabilitáció elakadásához.

Az idegrendszeri reflexkapcsolatok korrekciója után:

  • csökkent a fájdalom
  • javult a térd mozgása
  • stabilabb lett az ízület működése
  • a rehabilitáció újra előre tudott haladni

A kezelés célja minden esetben az, hogy a páciens funkcionálisan visszatérhessen a mindennapi vagy sporttevékenységéhez.

Megjegyzés

Az itt bemutatott eset egyéni példa. Az eredmények személyenként eltérhetnek.