Vissza a bloghoz

Az izom szerkezeti hossza

Izomrostok anatómiája

Egy izom szerkezeti hosszát említve az adott izom normál, nyugalmi állapotban lévő anatómiai méretét értjük. Ezt a hosszúságot főleg az izomrostok és kötőszövetes elemek (például az endomysium, perimysium, epimysium) határozzák meg. Felnőtt korban, egészséges viszonyok között az izmok normál hossza csak korlátozott mértékben változik, de hosszan tartó immobilizáció, életmódbeli sajátosságok vagy nagyon intenzív nyújtásprogramok okozhatnak valódi szerkezeti rövidülést vagy hosszabbodást. De ez ritka. Valójában az izmok hossza nem változik és a „megrövidült izom" egy hibás, széles körben elterjedt megfogalmazás.

Az izom tónusa

A tónus az izom feszülési állapotát, feszességét jelenti nyugalomban. Ezt az állapotot a központi idegrendszer szabályozza (tónusszabályozás). A tónus az izmok folyamatos, alacsony intenzitású aktivitása. Ez nem jár akaratlagos mozgással, de biztosítja számos izomtónushoz kötött funkció működését:

Az izomtónust megváltoztathatják a következők:

Így tehát, mikor egy izmot „megrövidültnek" állapítunk meg manuális vizsgálattal vagy csökkent mozgástartomány miatt, az esetek tetemes többségében valójában nem szerkezeti rövidülésről, hanem a tónus megváltozásáról van szó.

Letapadások?

A mozgásszervi kezelések során a letapadásokat vagy adhéziókat gyakran hallani, teljes módszerek léteznek ezek kezelésére. A kifejezés arra utal, hogy az izmok, kötőszövetek vagy fascia rétegek összetapadnak, emiatt a szövetek nem tudnak elcsúszni egymáson és ez fájdalomhoz, mozgáskorlátozottsághoz, funkcióvesztéshez vezet.

Mit nevezhetünk valóban letapadásnak?

Hegesedés és letapadás

A letapadások (adhéziók) alatt valójában a szövetek közötti kóros összenövést érjük, amiket főleg a következők okoznak:

Ezekben az esetekben a szövetek közti elmozdulás valóban korlátozódik, megszűnik, de ezek nem, vagy csak részben, kitartó munkával oldhatók kézzel, eszközökkel, nyújtással. Sokszor csak műtéti eljárás oldja meg.

Mit kezelnek valójában?

IASTM kezelés

Ez a rengeteg különböző terápia a világon (stretching, masszázs, triggerpont-kezelés, manuálterápia, flossing, stb.) – a rövidült izom vagy letapadás fogalmából indul ki. Az átlag populációnál nincsenek kóros összenövések, letapadások úgy, ahogy ez elterjedt. Az érzékelt kötöttség elsősorban a kötőszöveti feszesség, a tónusosság miatt van.

Egy megrövidült „hamstring" esetében nincs hosszbeli elváltozás a combhajlítóban — egész egyszerűen az idegrendszer tartja feszesen az adott izmot, és erre megvan az oka. A dolog nem véletlenszerű, nem életmódbeli sajátosság miatt van így.

Mintha egy megfeszített gumiszalagot próbálnánk meg hosszabbítani húzással, miközben a másik vége rögzítve van. Hiába nyújtjuk, amint elengedjük visszaugrik, mert az azt rögzítő erő — azaz az ok — nem szűnt meg.

Manapság egyre inkább látom, hogy felismerik, az évek alatt kialakult megoldások csak részben működnek és nem mindenkinél. Valójában csak tüneteket csökkentenek, valódi megoldást nem adnak.

Hasztalan?

Felmerül a kérdés tehát, hogy haszontalan a nyújtás vagy a különböző terápiák? Ezt nem állítom. Mozogni, edzeni, sportolni kell, sőt! Lehet pozitív hatást kiváltani a korábban felsorolt módszerekkel, de nem közvetlenül a szövetek mechanikai nyúlása vagy a fellazítással, hanem az idegrendszerre gyakorolt hatáson keresztül.

A nyújtás befolyásolja:

De a hatás nem végleges, hanem átmeneti. A rendszeresség fenntarthatja a pozitív hatást, de sokak esetében nincs pozitív hatás — ilyenkor az ok máshol keresendő.

Ha tartós panasza van és a hagyományos megközelítések nem hoztak tartós eredményt — érdemes más szemszögből is megvizsgálni a helyzetet.

Időpontot kérek Tudjon meg többet