Esettanulmány

ACL műtét utáni rehabilitáció

NB1-es focista páciensünknél három térdműtét után 8 hónappal is fennállt a bal térd instabilitása és a terhelési fájdalom. A standard rehabilitáció után is maradt térdinstabilitás, terhelési fájdalom és mozgáskorlátozottság — az idegrendszeri szabályozás kezelése után viszont jelentős javulás történt.

2026. március 17. · Kövesi Gábor · Térdpanasz
Panasz fennállása 8 hónap
Kezelések száma 2 alkalom
Érintett terület Térd, ACL
Eredmény Jelentős javulás

Kiinduló helyzet

A páciens NB1-es focista, akinél a bal térdben összesen három műtéti beavatkozásra került sor két külön sérülési esemény következtében. Az első sérülés több mint tíz évvel korábban történt, ekkor a kereszt- és oldalszalagot operálták. A második sérülés egy évvel a kezelés előtt következett be ugyanazon a lábán — ekkor a keresztszalag mellett a meniscus is érintett volt, amit két egymást követő műtétben hoztak helyre. A legutóbbi beavatkozás után 8 hónappal jelentkezett: a rehabilitációs protokollt elvégezte, de továbbra is tartós panaszok maradtak vissza.

Fennálló panaszok

  • Térdinstabilitás érzete terhelés alatt
  • Korlátozott mozgástartomány
  • Fájdalom lépcsőn és guggolásban
  • Csökkent izomaktiváció
  • Sportolás nem lehetséges

Előzetesen gyógytornán és fizikoterápián is részt vett, amelyek átmeneti javulást hoztak, de a panaszok visszatértek. A páciens beszámolója szerint az ortopéd kontrollok nem mutattak olyan strukturális eltérést, amely magyarázta volna a fennmaradó instabilitást, fájdalmat és mozgáskorlátozottságot.

A probléma háttere

Az első alkalom során a szokásos neurológiai és funkcionális tesztelést végeztük el. A vizsgálat egyértelműen mutatta, hogy a térd körüli izmok idegrendszeri aktivációja jelentősen csökkent — nem mechanikai, hanem szabályozási szintű zavar volt jelen.

A szervezet a sérülések és műtétek utáni védelmi reflex következtében „megtanult" kímélni a területet. Ez az adaptáció a gyógyulás korai fázisában hasznos, hosszú távon azonban funkcióvesztéshez vezethet — és fenntarthatja az instabilitás-érzetet akkor is, amikor az orvosi kontroll alapján már nem a strukturális sérülés tűnik a fő magyarázatnak.

Vizsgálat és neurológiai összefüggések

A reflexalapú tesztek alapján a térd körüli izmok idegrendszeri aktivációja jelentősen csökkent. A szervezet a műtét után kialakult védelmi mintát még mindig aktívan fenntartotta — annak ellenére, hogy az orvosi kontrollok alapján már nem strukturális eltérés tűnt a fő magyarázatnak.

A vizsgálat kulcsmegállapításai

  • Idegrendszeri védelmi minták — a térd körüli propriocepció és izomaktiváció szabályozási szinten volt gátolt, nem strukturálisan

Az idegrendszer „nem felejtette el" a sérüléseket — a védelmi minták a szöveti gyógyulás előrehaladása ellenére is aktívak maradhatnak.

ACL műtét utáni rehabilitáció – NeuroReset® esettanulmány

Kezelés

A kezelés célja a térd körüli idegrendszeri szabályozás visszaállítása volt. Nem a szövetre, hanem az azt irányító idegrendszeri mintákra fókuszáltunk — specifikus neurológiai ingerekkel a térd propriocepcióját és az izomaktivációt érintő szabályozási mintákat kezeltük.

Első kezelés

ACL szakadás — gátolt

  • m. vastus lateralis (bal)
  • m. sartorius (bal)

ACL szakadás — facilitált

  • m. biceps femoris caput longum (bal) — lig. sacrotuberale
  • m. biceps femoris (bal) — os sacrum

Műtét hegek — gátolt

  • m. rectus femoris (bal) — patella ín heg
  • m. gracilis (bal) — első ACL műtét hege

Műtét hegek — facilitált

  • m. spinalis (bal) — patella ín heg
  • m. tensor fasciae latae (bal) — első ACL műtét hege

Második kezelés

Műtét hegek — gátolt

  • m. rectus femoris (bal) — 3. műtét hege (patella felett)
  • m. gracilis (bal) — első ACL műtét hege (térd belső)

Műtét hegek — facilitált

  • m. biceps femoris caput breve (bal) — 3. műtét hege
  • m. tensor fasciae latae (bal) — első ACL műtét hege

Az első alkalom végén mért funkcionális tesztek már mérhető javulást mutattak. A második alkalomra a kompenzációs minták tovább stabilizálódtak, az izomaktiváció közelebb került a normálishoz.

Eredmény

Két kezelés után a páciens állapota jelentősen javult — mind a szubjektív panaszok, mind a funkcionális tesztek alapján.

Kezelés előtt
  • Térdinstabilitás terhelés alatt
  • Korlátozott mozgástartomány
  • Fájdalom lépcsőn, guggolásban
  • Csökkent izomaktiváció
  • Sportolás nem lehetséges
2 kezelés után
  • Instabilitás jelentősen csökkent
  • Mozgástartomány normalizálódott
  • Fájdalom szinte teljesen megszűnt
  • Izomaktiváció helyreállt
  • Sportoláshoz visszatérés megkezdve
„A lábam javult sokat és előre tudtam lépni a rehabilitációban. Az elmúlt napokban már nem fáj a térdem reggelente — és ez végigkíséri a napot is. Konzultáltam az orvosokkal és egyelőre úgy néz ki, hogy nem lesz újabb műtét, mert sokat javult a lábam.” — a páciens visszajelzése két héttel a kezelés után

Összegzés

Ez az eset jól illusztrálja, hogy a műtét utáni panaszok nem feltétlenül kizárólag strukturális eredetűek. Ha az ortopéd kontroll nem talál a panaszokat magyarázó strukturális eltérést, de a páciens továbbra is instabilitással, fájdalommal vagy funkcióvesztéssel küzd, érdemes az idegrendszeri szabályozás irányából is megközelíteni a problémát.

A NeuroReset® módszer ebben az esetben nem a szalag strukturális gyógyulását célozta — hanem azt az idegrendszeri mintát kezelte, amely a sérülés és a műtétek után fennmaradt, és akadályozhatta a teljes funkcionális helyreállást.

Két kezelés elegendő volt ahhoz, hogy a páciens elindulhasson a sportoláshoz való visszatérés útján.

Gyakori kérdések

Miért maradhatnak panaszok a műtét után, ha a strukturális gyógyulás már előrehaladott?

A műtét a strukturális sérülés ellátására irányul, de a sérüléshez vagy a beavatkozáshoz kapcsolódó idegrendszeri védelmi minták fennmaradhatnak. Ezek a minták gátolhatják az izmok normális aktivációját, és fenntarthatják az instabilitás-érzetet akkor is, amikor a strukturális gyógyulás már előrehaladott.

Mit jelent, hogy az idegrendszeri szabályozás gátolt?

A térd stabilitásáért felelős izmok nem elsorvadtak, hanem az idegrendszer nem ad megfelelő jelet az aktivációhoz. Ez szabályozási szintű probléma — nem erőhiány, hanem koordinációs zavar.

Mikor lehet visszatérni a sporthoz a NeuroReset® kezelés után?

Ez egyénenként változik, és a kezelés nem helyettesíti az orvosi jóváhagyást a sporthoz való visszatéréshez. A módszer az idegrendszeri feltételeket javítja — a visszatérés ütemét a páciens orvosával együtt kell meghatározni.

Az itt bemutatott eset egyéni példa. Az eredmények személyenként eltérhetnek. Ez az esettanulmány valós eset alapján készült, az adatok anonimizálva vannak. A NeuroReset® nem orvosi kezelés, és nem helyettesíti a szakorvosi ellátást.

Műtét után sem tért vissza a teljes funkció? Érdemes megvizsgálni, hogy az Ön esetében is szerepet játszhat-e az idegrendszeri szabályozás.

Ha szeretne hasonló szakmai tartalmakról, a következő Rendszerbemutató Napról vagy a jövőbeli képzésről is értesülni, kérjen emailes értesítést.

Értesítést kérek