A nyújtási reflex vizsgálata terhelés alatt
Nem azt nézzük, hogy mekkora erőt tud kifejteni egy izom. Azt figyeljük, hogyan tartja meg a működését, amikor az általa létrehozott erővel ellentétes irányú terhelést kap.
A nyújtási vagy miotatikus reflex az izom egyik alapvető automatikus szabályozó mechanizmusa. Az izomban található érzékelők, az úgynevezett izomorsók folyamatosan információt adnak az idegrendszernek az izom hosszáról és annak változásáról.
A NeuroReset® izomtesztje során a páciens aktiválja a vizsgált izmot, a terapeuta pedig az izom által létrehozott erővel ellentétes irányú terhelést ad. A cél nem az, hogy az izmot látványosan megnyújtsuk vagy az ízületet elmozdítsuk: a teszt közel izometriás helyzetben történik.
A terhelés azt vizsgálja, hogy az idegrendszer képes-e stabilan fenntartani az adott izom működését a rá kerülő erővel szemben. A nyújtási reflex és az izomorsók működése ennek a terheléshez való automatikus alkalmazkodásnak a része.
A jól ismert térdreflex ugyanezen alapvető reflexrendszer látványosabb példája: ott egy hirtelen, passzív nyújtás vált ki jól látható izomösszehúzódást. A NeuroReset® tesztelésében ehelyett a terhelés alatt fenntartott izomválaszt használjuk indikátorként, majd meghatározott ingerek után ugyanazt a választ újrateszteljük.
Nem két teljesen különböző idegrendszeri jelenségről van szó. A nyújtási reflex és az izomorsók mindkét helyzetben szerepet játszanak, de a vizsgálat módja eltér: a patellareflexnél hirtelen passzív nyújtást váltunk ki, a NeuroReset® tesztelésében pedig az aktivált izom terheléshez való alkalmazkodását vizsgáljuk.
A térd alatti ín rövid megütése hirtelen megnyújtja a négyfejű combizmot. Az izomorsók érzékelik a nyúlást, és automatikus izomösszehúzódás jön létre.
Ennek eredménye a jól látható lábmozdulat, amelyet a neurológiai vizsgálat során értékelnek.
A páciens aktiválja a vizsgált izmot, a terapeuta pedig az izom működési irányával ellentétes terhelést ad. A teszt során ideális esetben nem jön létre látható elmozdulás: azt vizsgáljuk, hogy az izom képes-e stabilan megtartani a helyzetet.
Ezt a terhelés alatti választ indikátorként használjuk: egy meghatározott inger után ugyanazt a tesztet megismételjük, és azt figyeljük, megváltozott-e az izom reflexes szabályozása.
A felvételen a NeuroReset® rendszerében végzett hasizom-reflex vizsgálat látható — a feed-forward stabilizáció valós idejű tesztelése mozgás közben.
A vizsgálat lényege: a páciens akaratlagos mozgást indít, a terapeuta pedig a mozgás legelső 50–100 milliszekundumában jelentkező izomválaszt értékeli.
Ez nem passzív reflexvizsgálat. Az idegrendszer nem egy külső ütésre reagál — hanem saját maga tervezi meg a stabilizációt, még a mozgás megkezdése előtt.
Sok mozgásszervi panasz esetén a képalkotó vizsgálatok nem magyarázzák meg teljesen a jelzéseket. Lehet, hogy a leleten látható valamilyen strukturális eltérés vagy régi sérülés nyoma, de a panasz mértéke, helye vagy viselkedése nem mindig áll arányban azzal, amit a leleten látunk.
Ilyenkor gyakran nem az a fő kérdés, hogy „mi látszik a struktúrán", hanem az, hogy hogyan reagál erre az idegrendszer.
Az agy folyamatosan gyűjti az információt az izmokból, ízületekből, inakból, bőrből, kötőszövetből és belső rendszerekből. Ezek alapján dönti el, hogy egy mozgás biztonságos-e.
Ha valahonnan hibás, túl erős vagy fenyegető jelzés érkezik, az idegrendszer védekező választ indíthat — amely megjelenhet izomfeszességként, gátoltságként, vagy visszatérő kompenzációs mintaként.
Ilyenkor az izom nem feltétlenül azért „gátolt", mert nincs elég ereje. Hanem azért, mert az idegrendszer nem engedi teljesen használni.
A NeuroReset® vizsgálatában nem egyszerűen azt nézzük, hogy egy izom „erős-e vagy gyenge”. Azt figyeljük, hogy az adott teszthelyzetben stabilan létrejön-e a reflexes ellenfeszítés.
Ezután egy meghatározott ingert adunk — például érintést, nyomást, mozgást vagy más receptorstimulációt —, majd ugyanazt az izmot ugyanabban a helyzetben újrateszteljük.
Ha az inger után a válasz megváltozik, az számunkra azt jelzi, hogy az adott érzékszervi információ befolyásolja az idegrendszer motoros válaszát. A tesztet ezért nem önmagában, hanem összehasonlításra és azonnali újratesztelésre használjuk.
„Nem találgatunk. Tesztelünk, visszamérünk, majd újratesztelünk."
A NeuroReset® rendszerében végzett vizsgálat során azt figyeljük, hogy egy adott izom vagy mozgásmintázat képes-e stabilan működni különböző idegrendszeri ingerek mellett. A testben gyakran több réteg épül egymásra. Egy panaszos terület sokszor már csak a következmény.
A valódi kiváltó ok lehet egészen máshol: egy régi sérülés, egy túlterhelt receptor, egy védekező idegrendszeri minta, vagy egy olyan terület, amelyet az agy még mindig „kockázatosnak" érzékel.
A patellareflex a nyújtási reflex klasszikus, passzívan kiváltott példája. A NeuroReset® izomtesztelésében ezzel szemben azt vizsgáljuk, hogy egy aktivált izom hogyan alkalmazkodik reflexesen a rá adott terheléshez, majd azt, hogyan változik ez a válasz különböző ingerek után.
A NeuroReset® vizsgálat során nemcsak azt nézzük, hol jelez, hanem azt is, hogy az idegrendszer miért tart fenn védekező működést a testben.
Időpontot foglalokA NeuroReset® Rendszerbemutató Napon élő teszteken és gyakorlati példákon keresztül mutatjuk be, hogyan különíthető el a jelzési kompenzáció a valódi idegrendszeri kiváltó októl.
Megnézem a Rendszerbemutató NapotNeuroReset® Hírlevél
Válassza ki, milyen témákban szeretne emailt kapni.