Kiinduló helyzet
A páciens nyugdíjas nővér, aki beszámolója szerint az elmúlt egy évben két alkalommal is elesett, mindkét alkalommal komoly agyrázkódással. 2025 februárjában az első elesésnél homloksérülés keletkezett a betonon. 2026 márciusában a második agyrázkódás otthoni lépcsőn, tarkótrauma következtében alakult ki.
A két agyrázkódást követően tartós szédülés és bizonytalanságérzés alakult ki. A páciens a kezelés előtt folyamatos szédülésről és egyensúlyi bizonytalanságról számolt be.
Fennálló panaszok a kezelés előtt
- Tartós szédülés a két agyrázkódást követően
- Bizonytalanságérzés és egyensúlyzavar
Agyrázkódás, szédülés és az idegrendszeri szabályozás
Agyrázkódás után a szédülés és az egyensúlyzavar nem feltétlenül egyetlen sérült területből ered. Az egyensúly több rendszer összehangolt működésén múlik: a belső fül vesztibuláris jelein, a szemmozgásokon, a nyaki és testi propriocepción, a kisagy-agytörzsi szabályozáson és az autonóm idegrendszer stabilizáló válaszain.
Fejtrauma után ezek közül több rendszer is pontatlanná válhat. A belső fül és a vesztibuláris rendszer hibás vagy aszimmetrikus jelei szédülést okozhatnak. A szem–fej koordináció zavara miatt a beteg mozgás közben bizonytalannak érezheti magát. A nyaki receptorok pontatlan visszajelzése pedig tovább fokozhatja az ellentmondást, mert az agy mást érzékelhet a szemből, a belső fülből és a nyakból.
A NeuroReset® vizsgálat azt nézte meg, maradt-e fenn olyan reflexes vagy proprioceptív működési minta, amely a szédülést és az egyensúlyérzést továbbra is zavarhatja.
Ebben az esetben két külön agyrázkódás történt, két eltérő traumairánnyal: először homloki, majd tarkótáji sérüléssel. A NeuroReset® vizsgálat nem általános „agyrázkódás utáni állapotot”, hanem konkrét, rétegzett neurológiai diszfunkciókat talált. A kezelés célja ezeknek a hibás reflexes kapcsolatoknak a rendezése volt.
Vizsgálat és neurológiai összefüggések
A reflexalapú vizsgálat két, egymástól független kompenzációs mintát azonosított — egyet-egyet mindkét agyrázkódáshoz kapcsolódóan. Mindkét minta a nyak mély izomzatát érintette, eltérő aktivációs mintázatban.
A vizsgálat kulcsmegállapításai
- Első agyrázkódás (2025 február, homloksérülés) — m. longus colli (jobb) gátolt (lig. talofibulare anterius), m. rectus abdominis (jobb) facilitált (lig. costoxiphoideum)
- Második agyrázkódás (2026 március, tarkótrauma) — m. semispinalis (jobb) gátolt (lig. talofibulare posterius, bal), m. spinalis (jobb) facilitált (lig. sacroiliacum)
Kezelés
A kezelés egyetlen alkalommal zajlott, mindkét trauma mintájának feloldásával.
Első minta — első agyrázkódás (2025 február)
Gátolt
- m. longus colli (jobb) — lig. talofibulare anterius
Facilitált
- m. rectus abdominis (jobb) — lig. costoxiphoideum
Második minta — második agyrázkódás (2026 március)
Gátolt
- m. semispinalis (jobb) — lig. talofibulare posterius (bal)
Facilitált
- m. spinalis (jobb) — lig. sacroiliacum
Eredmény
- Folyamatos szédülés
- Egyensúlyzavar
- Szédülés megszűnt
- Bizonytalanságérzés megszűnt
„A kezelés után megszűnt a szédülés és a bizonytalanságérzés.” — a páciens visszajelzése
Összegzés
Ez az eset jól szemlélteti, hogy egy rövid időn belül elszenvedett két fejtrauma egymástól független idegrendszeri kompenzációs mintákat hozhat létre — még akkor is, ha mindkettő hasonló tünetekhez, szédüléshez és bizonytalanságérzéshez vezet. A vizsgálat elkülönítve azonosította az első, homloksérüléssel járó és a második, tarkótraumával járó esemény lenyomatát.
Egyetlen kezelési alkalom elegendő volt ahhoz, hogy a páciens tartós szédülése és bizonytalanságérzése megszűnjön.
Gyakori kérdések
Hogyan okozhat egy agyrázkódás tartós szédülést és bizonytalanságérzést?
Egy fejtrauma az idegrendszer számára tartós védelmi mintákat rögzíthet, amelyek a nyak mély izomzatának szabályozását befolyásolják. Mivel a nyaki izomzat fontos szerepet játszik az egyensúlyérzékelésben, egy ilyen minta tartós szédülést és bizonytalanságérzést okozhat akkor is, ha az akut sérülés már rég begyógyult.
Miért kellett két különböző mintát kezelni?
A páciensnél két, egymástól független időpontban történt fejtrauma volt. Az idegrendszer mindkét eseményhez külön kompenzációs mintát rögzíthet, még akkor is, ha azok hasonló tünetben — ebben az esetben szédülésben és bizonytalanságérzésben — nyilvánulnak meg.
A NeuroReset® helyettesíti az orvosi kezelést agyrázkódás után?
Nem. A NeuroReset® az idegrendszeri szabályozás szintjén dolgozik, és nem helyettesíti az orvosi diagnosztikát vagy kezelést. Fejtrauma esetén mindig szükséges a szakorvosi kivizsgálás; a NeuroReset® ehhez kiegészítő megközelítésként szolgálhat, amikor a szédülés vagy bizonytalanságérzés továbbra is fennáll.
Az itt bemutatott eset egyéni példa. Az eredmények személyenként eltérhetnek. Ez az esettanulmány valós eset alapján, a páciens hozzájárulásával készült, az adatok anonimizálva vannak. A NeuroReset® nem orvosi kezelés, és nem helyettesíti a szakorvosi ellátást.
Fejtrauma vagy agyrázkódás után fennmaradó szédülés vagy bizonytalanságérzés, amely nem múlik? Érdemes lehet megvizsgálni, hogy a panasz mögött állhat-e olyan idegrendszeri működési minta, amely fenntartja a problémát.
Ha szeretne hasonló szakmai tartalmakról, a következő Rendszerbemutató Napról vagy a jövőbeli képzésről is értesülni, kérjen emailes értesítést.
Értesítést kérek